A mellgyulladás lázzal és fájdalommal jár, emellett nehezen javuló állapot, hosszan elhúzódhat. Akkor gyógyulsz ki belőle, ha a pangó tejtől meg tudsz szabadulni. De hogyan?

Eddig kétszer volt mellgyulladásom. Az elsőnél még nem tudtam, mi okozza a lázat. Emlékszem, meleg nyári nap volt, nem voltam megfázva, nem volt semmilyen egyéb betegségem sem és (legalábbis az elején) nem fájt semmim. Egy barátnőm tanácsára megnéztem, hogy esetleg a mellemben tapintok-e csomót. És a csomó ott lapult, elmozdíthatatlannak tűnő szilárdsággal.

A babám akkor volt 1 hónapos. Nagyon, de nagyon kezdő voltam még a szoptatásban. Olvastam ugyan a mellgyulladásról, meg hogy hogyan lehet kezelni, de például nem tudtam akkor még lefejni a tejemet sem kézzel, sem mellszívóval. És reméltem, hogy talán nem is lesz szükségem arra, hogy ezt a tudást elsajátítsam…

Aznap este (és éjjel), amikor a mellgyulladásom kialakult és lázas lettem, mivel fejni még nem tudtam, annak hiányában oldottam meg a helyzetet:

  • meleg zuhanyt vettem szoptatás előtt, és próbáltam nem kétségbe esni 🙂
  • szoptatás előtt átmasszíroztam a mellem (elég helytelenül, de akkoriban még masszírozni sem igazán tudtam)
  • mindig azzal a mellemmel kezdtem a szoptatást, amelyikben az elzáródás volt
  • a babám szerencsére sokszor és szívesen szopizott, adtam neki tejecskét bőven
  • négykézláb szoptattam: mivel épp a mellem aljában volt a csomó, ezért ez a póz volt a leghatékonyabb annak kilazítására. Alapszabályként említik, hogy amerre a baba álla mutat, arról a területről szívja ki legerőteljesebben a tejet. És tényleg.

Egy egész éjszakán át tartó, a fentieket ismételgető szoptatás-sorozat hatására reggelre eltűnt a csomóm, a lázam is lement (lázcsillapítót nem vettem be). Tulajdonképpen nem is én, hanem a gyermekem gyógyított meg.

A második mellgyulladásról itt olvashatsz.